Egyéni vállalkozási formák Egyéni vállalkozási formák


Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre,
  • a magán-állatorvosi tevékenységre,
  • az ügyvédi tevékenységre,
  • az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre,
  • a közjegyzői tevékenységre,
  • az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.

Egyéni vállalkozó lehet:

  • a magyar állampolgár,
  • az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.


Nem lehet egyéni vállalkozó:

  • aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
    • „Korlátozottan cselekvőképes: olyan személy, aki 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem (azaz fiatalkor), és nem cselekvőképtelen, továbbá az a nagykorú is, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett.”
    • „Cselekvőképtelen: Cselekvőképtelenek a 14. életévüket még be nem töltött kiskorúak, és azok a már 14. életévüket betöltött kiskorú és 18. életévüket betöltött nagykorú személyek, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.”
  • akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
  • akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
  • aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.


Jogok, kötelezettségek
Az egyéni vállalkozó személyes közreműködése a konkrét szakmai alap-tevékenységen kívül a vállalkozás megszervezését, irányítását, könyvelését stb. is jelentheti.
Az egyéni vállalkozó – mint munkáltató – alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, középfokú szakoktatási intézményi tanulót (szakmunkás-tanulót) foglalkoztathat. Az alkalmazottak számát a törvény nem korlátozza. A segítő családtag foglalkoztatása a kedvezőbb társadalombiztosítási szabályok miatt előnyös. Segítő családtag lehet: a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa.

Egyéni vállalkozás alapítás , indítása, költségei
Az egyéni vállalkozás indítása Ügyfélkapun keresztül történhet a legegyszerűbben, leggyorsabban.
Maga a vállalkozás indítása nagyon alacsony költségbe kerül, viszont kellő tőke hiányában nem szabad nekiindulni, mert kölcsönökkel, hitelekkel terhelt vállalkozást nehéz sikerre vinni.
A vállalkozói igazolványt nem kötelező kiváltani azonnal az induláskor, ennek költsége egyébként csak 10.000 forint, mivel az Ügyfélkapun keresztül történő vállalkozás indítás esetében egy napon belül megkapja az illetékes hatóságtól a vállalkozó a szükséges adatokat, azaz az egyéni vállalkozás adószámát, adóazonosító jelét és statisztikai számjelét, amelynek birtokában már meg is kezdheti tevékenységét.
Amennyiben megkapta az engedélyt a tevékenység indítására, rögtön kell számolni és fizetni a járulékokat, függetlenül attól, hogy megkezdte-e a tevékenységét volt-e bevétele. Csak abban az esetben mentesül a járulékok fizetése alól, ha van máshol, bejelentett 36 órát meghaladó munkaviszonya, ebben az esetben csak a járulékalapot képező jövedelem után kell járulékot fizetni.

Egyéni vállalkozás megindításához kapcsolódóan közzétételi díj nincs, ügyvédi munkadíj nincs.

A vállalkozói igazolványt a vállalkozni szándékozó személy székhelye és tevékenységi köre alapján illetékes önkormányzat Okmányirodájában váltható ki.
Némely tevékenységek engedélyhez kötöttek, az ilyenekről a területi illetékes Okmányiroda ügyfélszolgálatán lehet felvilágosítást kapni.
Az igazolvány kiváltása előtt érdemes egy könyvelővel megbeszélni a vállalkozással kapcsolatos teendőket, valamint, hogy segítsen az adózási forma megválasztásában.

Egyéni vállalkozás megszüntetése:
Amennyiben valamilyen oknál fogva úgy dönt, hogy megszünteti az egyéni vállalkozását, visszaadja a vállalkozói igazolványát, ezt a tényt az egyéni vállalkozás bejelentett székhelyének területileg illetékes okmányirodánál kell bejelentenie.

Szükséges iratok, amelyeket magával kell vinnie:

  • egyéni vállalkozói igazolvány
  • személyigazolvány vagy más fényképes személyazonosságát igazoló igazolvány mint: útlevél, jogosítvány
  • lakcímkártya

amennyiben nem saját ügyében jár el, akkor képviseleti jogosultságát igazoló okirat,az okmányirodánál igényelhető formanyomtatvány- meghatalmazás.

Mindezeket az okmányokat személyesen vagy a meghatalmazott útkán kell átnyújtani az illetékes okmányirodában, fontos tudni, hogy a bejelentés napjától megszűnik a tevékenységre való jogosultság.
A tevékenységének megszüntetését Ügyfélkapun www.magyarorszag.hu elektronikus úton is megteheti, így nem kell az okmányirodába elfáradnia, időpontot kérni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséről szóló bejelentés úgynevezett Ügyfélkapus tárhelyről érkező visszaigazolás nem azt jelenti, hogy már nincs más tennivaló. Figyelemmel kell kísérni az Ügyfélkapu visszaigazolását, mert csak akkor eredményes a bejelentés, ha az ügyfélkapus tárhelyről megérkezett a nyilvántartásba vételről az igazolás, ez igazolja majd, hogy az egyéni vállalkozó törölve lett a nyilvántartásból.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése
2010 január elsejétől az egyéni vállalkozók kérhetik tevékenységük szüneteltetését. Az ezzel kapcsolatos a legfontosabb tudnivalók
A 2009. évi CXV törvény alapján a szünet ideje alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet és új kötelezettséget sem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

  • Időtartama min. 1 hónap, max. 5 év lehet.
  • Kizárólag maga az egyéni vállalkozó, elektronikus ügyfélkapun kérheti a szüneteltetést, a bejelentést követő napon kezdődik a szünetelés.
  • A vállalkozói igazolványt le kell adni az okmányirodában.
  • A szünetelés alatt a vállalkozó nem biztosított. Ha nincs másik jogviszonya, be kell jelentkeznie az NAV - hozl, havi 6390,- Ft  egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettség. Nem kell bankszámlát vezetni, de ha nem szünteti meg, a banknak be kell jelentenie a szünetelés tényét;
  • Tevékenységet nem végezhet. Azaz számlát nem állíthat ki, és költséget nem számolhat el! Ha mégis számlát állít ki, a szünetelés semmis, és visszamenőleg be kell fizetnie az összes járulékot!
  • Adótúlfizetést nem kérhet vissza!


Egyéni vállalkozó felelőssége
Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel. 

Egyéni cég Egyéni cég


Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Az egyéni cég a 2009. évi CXV. törvény hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag.
Ahol az egyéni cégre alkalmazandó jogszabály legfőbb szervet említ, azon az egyéni cég tagját kell érteni.

Az egyéni cégre és tagjára az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV.  törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Nem alapíthat egyéni céget, továbbá nem lehet egyéni cég vezető tisztségviselője, aki nem lehet egyéni vállalkozó, továbbá az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette.

A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.


Az egyéni cég alapítása

  • Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap.
  • Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben az esetben az alapító okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják.
  • Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag e törvény, illetve más jogszabályok keretei között szabadon állapíthatja meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhet el, ha ezt a törvény megengedi.
  • Az alapító okiratban bármilyen tevékenység megjelölhető, ami a törvény által nincs tiltva vagy korlátozva. Az egyéni cég azokat a tevékenységeket folytathatja amelyeket az adóhatóság felé főtevékenységként vagy más tevékenységként – bejelent.
  • Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.


Az alapító okiratban meg kell határozni:

  • az egyéni cég cégnevét és székhelyét,
  • az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével,
  • az egyéni cég azon tevékenységeit, amelyeket a cégjegyzékben szerepeltetni kíván,
  • az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
  • az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják,
  • ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét),
  • az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét.

Egyéni cég felelőssége
Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.

 

 FIGYELEM:

 

Módosításra került az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. Törvény, mely szerint megszűnt a korlátolt felelősséggel működő egyéni cég alapításának lehetősége.

 

A 2012. január 1-je előtt a cégjegyzékbe bejegyzett korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek 2013. február 1-jéig kötelesek a létesítő okiratukat módosítani, vagy gazdasági társasággá alakulni.


A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a 2012. január 1-je előtt fennálló korlátlan felelősséggel bíró tagságát köteles 2013. február 1-jéig megszüntetni.