MUNKAVISZONYRA IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONYOK MUNKAVISZONYRA IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONYOK

Munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyok

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) nem határozza meg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fogalmát, a fogalmat azonban több helyen használja és jogi relevanciát tulajdonít neki. Az esélyegyenlőségi törvény (2003. évi CXXV. törvény) 23.§ b) pontja és a Ktv.72.§ (3) bekezdése értelmében ilyen jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói jogviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

Egyéb jogviszonyok Egyéb jogviszonyok
« Vissza

A megbízási szerződés




A megbízási szerződés két alanya a megbízó, aki az utasításokat adja, és a megbízott, aki köteles az ügyet a megbízó utasításai szerint és a megbízó érdekében ellátni. Míg munkavállaló értelemszerűen csak természetes személy lehet, addig megbízott bármely jogképességgel rendelkező személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
 
Főszabályként a megbízási szerződést nem kötelező írásba foglalni, miközben a munkaszerződés írásba foglalása – az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály adta szűk kivételtől eltekintve – kötelező. A megbízott ugyan személyesen köteles eljárni, de igénybe veheti más közreműködését is, ha ahhoz a megbízó hozzájárult, vagy az a megbízás jellegéből következik. A közreműködő által ellátott feladatokért azonban úgy felel, mintha azt saját maga látta volna el.
A munkavállaló a munkáját személyesen köteles ellátni, közreműködőt nem vehet igénybe.
 
A megbízott köteles a megbízó figyelmét felhívni a szakszerűtlen, illetve célszerűtlen utasításra, ha ennek ellenére az utasítását fenntartja, akkor az ebből eredő károk a megbízót terhelik. Ehhez hasonló, hogy a munkavállaló köteles a munkáltatót figyelmeztetni, ha az utasítása végrehajtása kárt idézhet elő és ezzel a munkavállaló számolhat. Ha ezt megtette, akkor az utasítást nem tagadhatja meg.
 
Mind a megbízott, mind a munkavállaló köteles időközönként a megbízót, illetve a munkáltatót tájékoztatni a folyamatban lévő ügy(ek) állásáról. A munkáltató és a megbízó is köteles a munkavállaló, illetve a megbízott tevékenysége során felmerülő költségek viselésére.
 
Miközben a megbízás lehet ingyenes is, addig a munkavállaló az általa betöltött munkakörtől függően legalább a minimálbért vagy a garantált bérminimumot meg kell kapja, erről előzetesen érvényesen nem mondhat le.   
 
Miközben a munkavállaló részére a munkáltató biztosítja a munkavégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket, addig a megbízási jogviszony keretében a megbízott saját infrastruktúrájával végzi a munkáját.
 
Megbízottat a megbízó irányában fennálló megbízási díj és költség követelése erejéig jelzálogjog illeti meg a megbízás következtében a megbízótól birtokába jutott vagyontárgyakon. A munkavállalót ugyanilyen jog a munkáltató vagyontárgyai vonatkozásában nem illeti meg. 
 
Pl. Tipikusan megbízási jogviszony keretében látják el feladataikat a kereskedelmi ügynökök, a pénzügyi és biztosítási tanácsadók, a nem iskolarendszerű képzésben óraadó tanárok stb.